A Siklósi kistérség lakosságában a 60 év felettiek aránya kismértékben meghaladja a gyermekkorúakét. Az öregedési index a megye többi kistérségének adataihoz viszonyítva a kedvezőbbek közé sorolható, azonban jelentős különbségeket találunk az egyes települések szintjén. A nők és a férfiak eltérő öregedési indexe a nemek közötti egyenlőtlen életkilátásokra mutat. Míg egyes községekben a gyermekkorúak száma számottevően meghaladja a 60 éven felüliek számát, azaz „fiatalodnak” a települések (pl. Babarcszőlős, Siklósbodony, Siklósnagyfalu), addig más falvakban a népesség nagyfokú elöregedése figyelhető meg. Ez utóbbit mutatja, hogy Drávapiskiben, Túronyban és Villánykövesden 100 14 évnél fiatalabb gyermekre több mint kétszáz idős ember jut, Pécsdevecseren pedig a mutató a háromszázat is meghaladja. Ellenpólust jelent Siklósnagyfalu, ahol 100 gyermekkorúra mindössze 24 60 évnél idősebb lakos jut.

A népesség korcsoport szerinti összetétele 2007-ös adatok alapján: a gyermekkorúak részaránya a népességen belül 18,1%, a 15-39 évesek 33,7%, a 40-59 éveseké 28,6%, míg a 60 év felettieké 19,6%. Az egyes települések vonatkozásában lényeges a szóródás.

A népesség korcsoport szerinti összetétele a kistérségben
Gyermekkorúak ( -15 év)	18,1%
15-39 év	33,7%
40-59 év	28,6%
60 év felettiek	19,6%

 

Népességszámot alakító tényezők

A népességszámot alakító tényezők közül az elvándorlás a meghatározó. Míg a 90-es évek átlagában még 12 élveszületés és 14 halálozás jutott 1000 főre, 2002-ben a születések száma 10,4-re, a halálozásoké pedig 13,0-ra mérséklődött. A változás mértéke mindkét esetben meghaladja a megyei átlagot, míg iránya megegyezik azzal, azaz Baranya megyében is csökkent az 1000 főre eső születések és halálozások száma. Összességében 2002-ben az élveszületések száma valamelyest kedvezőbben alakult, mint a megye kistérségeinek átlagában, a halálozások lakosságszámhoz viszonyított száma pedig lényegében azonos azzal. A fentiek következtében Siklós térségében a megyeinél szerényebb mértékű természetes fogyást könyvelhettek el a vizsgált évben.

Míg a két legutóbbi népszámlálás közötti esztendők vándorlási többletet mutattak a siklósi körzetben, addig a 2002-es évben a vándorlások egyenlege negatív lett. A lakosságszámhoz viszonyított vándorlási veszteség a megyén belül csak két hátrányosabb helyzetű térségben volt ennél magasabb. A 90-es években tapasztalható népesedési folyamatok stagnáló népessége mára fogyóvá lett.

Etnikai összetétel

Baranya megye tekintetében a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók aránya – a mohácsi és a pécsváradi körzet után – ebben a kistérségben a legmagasabb. 2001-ben a lakosság közel 20%-t tette ki a német, a horvát és a cigány kisebbséghez tartozók aránya. Legnagyobb arányú kisebbség a térségben a horvátoké (11,1%), melyet a cigány származásúaké (6,8%) követ (2001-es népszámlálás). A térség 53 településéből 13-ban jelentős (12-100%) a roma etnikum jelenléte, 6-ban pedig az egyéb nemzetiségűek aránya számottevő.

Jelentősebb arányú nemzetiséget felmutató települések
Település	Roma nemzetiségűek aránya	Egyéb nemzetiségűek aránya	Település	Roma nemzetiségűek aránya	Egyéb nemzetiuségűek aránya
Alsószentmárton	100%		Márok		22%
Babarcszőlős	70%		Nagyharsány	32%
Csarnóta	12%		Palkonya		18%
Cún	40%		Pécsdevecser		78%
Diósviszló	25%		Rádfalva	15%
Drávacsepely	21%		Siklósbodony	24%
Drávapiski	55%		Siklósnagyfalu	80%
Harkány		20%	Szaporca	23%
Ivánbattyán		10%	Tésenfa	24%
Kisjakabfalva		23%