A Siklósi kistérség a jó természeti és humán erőforrásokkal, jelentős termelési potenciállal és jó piaci pozíciókkal rendelkező kistérségek szűkös létszámú csoportjába sorolható. Jó termőhelyi adottságait minőségi és hírneves termékek előállításával használja ki, természeti kincseit és kulturális örökségét jelentős idegenforgalmi kereslet övezi, települései őrzik hagyományaikat, kötődésüket, ami tovább növeli idegenforgalmi vonzerejét.
A dél-dunántúli régió gazdasági teljesítménye országos összehasonlításban közepesnek tekinthető. Az egy főre jutó GDP tekintetében Baranya a megyék rangsorában a 11. helyet foglalja el. A megyén belül a siklósi kistérség gazdasági szempontból nem alkot homogén tömböt. Az 58-as számú úttól keletre eső rész fejlettebb, melyre a kereskedelmi-szolgáltató karakter a jellemző. A Sellye és Szigetvár térségével egységes gazdasági zónát alkotó nyugati rész a megye kedvezőtlenebb helyzetű körzetei sorába tartozik, kivéve Beremendet és környékét.
Beremend a kistérség legiparosodottabb vidéke. Harkány gyógyvize, Siklós műemléki jelentősége és a Villány-Siklós bórút jelentős idegenforgalmat bonyolít. A mezőgazdaság visszaszorulása a térséget sem kerülte el, a foglalkoztatottságban betöltött szerepe 12,1%, ami így is meghaladja a megyei 7,0%-os átlagot. Az iparban foglalkoztatottak aránya az 1990. évi 34,3%-ról 2001-re 26,4%-ra csökkent. A mezőgazdasgban és az iparban felszabadult munkaerőt a szolgáltató szektor szívta fel; 2001-ben a megye átlagával megegyező, 61,5%-os mutatóval bírt a foglalkoztatottak aránya.
Foglalkoztatottság
A 15-29 évesek 39,5%-a foglalkoztatott, ez a mutató közel azonos a megyei átlaggal. Az idősebb korosztályok esetében jelentős eltérést tapasztalunk; a 30-39 éves felnőttek nem egész 60%-a foglalkoztatott, ami a megye illetve a régió átlagánál kedvezőtlenebb képet mutat. Az eltartottak, az inaktív keresők, valamint a munkanélküliek aránya kismértékben átlag feletti, míg a foglalkoztatottak részaránya elmarad attól.
A férfiak foglalkoztatottsági részesedése az országos tendenciának megfelelően minden korcsoportban meghaladja a nőkét. A nők aránya a foglalkoztatottakon belül a 60 év alattiak esetében alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál.
Vállalkozások
Az egyéni vállalkozások lakosságszámhoz viszonyított száma az idegenforgalomnak köszönhetően a megyén belül a Siklósi kistérségben a legmagasabb, egy 2003-as mérésben 6,8 mőködő vállalkozás jutott minden 100 főre, ami a Pécsi kistérség kimagasló értékét követő második legmagasabb érték volt. Ez a pozíció azt mutatja, hogy a Siklósi kistérségben a gazdasági aktivitás kedvezően alakul, a kistérség vállalkozó szellemű lakossága igyekszik kihasználni a piaci igények teremtette lehetőségeket. A társas vállalkozások elterjedtségében azonban a kistérség a csak a megyei középmezőnybe tartozik.
