A Siklósi kistérség a helyi adottságoknak és erőforrásoknak köszönhetően alapvetően mezőgazdasági jellegű, így nem tartozik hazánk ipari térségei közé. A területen a klasszikus ipar számára kiaknázható nyersanyag az építőipar számára hasznosítható homok és kavics.

A Siklósi kistérség két meghatározó iparvállalatát Beremenden találjuk. A BCM Rt. cementiparral foglalkozik, és mintegy 300 főnek biztosít munkát, míg a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft. közel 100 főt foglalkoztat. Megemlíthető még a villánykövesdi téglagyár kb. 10-30 fő alkalmazotti létszámmal. A térség iparszerkezetében megtaláljuk még a palackozást a jelentősebb pincészetekél, és jelen van a faipar is.

A kistérségben jelentős számú ipari-építőipari tevékenységet végző vállalkozás van, számuk növekvő tendenciát mutat. Ezzel szemben a turizmus által jól jellemzett vidék turisztikai vállalkozásai az ipari-építőipari és az ingatlan-gazdasági szolgáltatás területéhez képest is csupán fele annyian vannak, e téren tehát – főként fejlődő turizmus mellett – jelentős tartalékok vannak.

A kistérség ipara főleg Siklóson és Beremenden koncentrálódik. Az utóbbi településen található a már említett Duna-Dráva Cement Kft. és a Carmeuse Hungária Mészgyártó Kft. fontos építőipari szereplők a hazai piacon, mindkettő hátterében külföldi vállalatcsoport áll. A Duna-Dráva Cement Kft. beremendi gyára Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet folytat, melynek létszámigénye a gyárhoz képest elhanyagolható. Éves szinten 200-240 millió tonna igen jó minőségő mészkövet bányásznak itt. Ennek csak egy része kerül a Beremendi Cementműbe feldolgozásra, a többit vasúton vagy közúton külföldre exportálják. A termelés alól kivont területeken nagy gondot fordítanak az eredeti környezeti állapotok visszaállítására. Környezettudatos mőködés során a vállalat gyakran részt vállal rendezvények támogatásában.

A Carmeuse Hungária Kft. építőipari tevékenységéhez 50 főt alkalmaz, a mészgyártás mellett -forgalmazással foglalkozik. A Duna-Dráva Cement és a szomszédos Carmeuse Kft. működése más kapcsolódó építőipari tevékenységgel foglalkozó vállalatokat is a településre vonzott.

Serena Ipari Park, Siklós

A térség egyetlen ipari parkja a magánvállalkozásként mőködő siklósi Serena Ipari Park, ahol összesen 22 vállalkozás rendelkezik területtel. Az Ipari Park területe 22,4 ha. Az Ipari Park tulajdonosai számára nem jelentkezik igazán elsőszámú elvárásként a profitmaximalizálás, sokkal inkább fontos a munkahelyteremtés, a betelepülő cégek számára a szolgáltatás nyújtása, illetve a meglévő rendelkezésre álló területek értékesítése. Az ipari parkba települt vállalkozások több mint fele – 12 darab – kereskedelmi, szolgáltató, vagy javító tevékenységet végez, többnyire egyéni vállalkozók. További négy vállalkozás borászattal, bortermeléssel foglalkozik. Gyártó tevékenység három vállalkozásnál zajlik: bútort, háztartási eszközöket és kesztyűt készítenek itt. A pécsi – kesztyűgyártással foglalkozó – Otto Kessler Kft. 97 alkalmazottjával a város – és a térség – legnagyobb foglalkoztatója. Jelentősek még a raktározáshoz, logisztikához kapcsolódó cégek szolgáltatásai. Az Ipari Park tulajdonosai mindezekre épülve nemzetközi terminált kívánnak létrehozni, melynek lényege, hogy a nemzetközi forgalomban közlekedő kamionok számára teljes körű szolgáltatást kínálnak (büfé, zuhany, szerviz, gumiszervíz). Az Ipari Parkba nem csak Siklósról, de a környező településekről is költöztek be vállalkozások, így vonzáskörzete túlnő magán a városon. A tulajdonos legfontosabb céljának azt tartja, hogy minél több munkahely jöjjön létre a térségben, így biztosítva a megélhetést a lakosság számára, valamint csökkentve a munkanélküliséget.

Siklóson 993 vállalkozás mőködött 2003-ban, ezek közül 25 foglalkoztatott 10 főnél többet. A legnagyobb vállalkozások tevékenysége között a már említett kesztyűvarrás mellett megtalálható az egyéb varrodai tevékenység, az élelmiszer előállítás, a bőrfeldolgozás, bútorgyártás, valamint élelmiszer tartósítás és gyártás.

A Beremendi Cement- és Mészipari Rt.

A cementgyártásnak Dél-Baranyában csaknem egy évszázados hagyománya van, a régi gyárban már 1910-ben folyt a termelés. A beremendi cementmű építését a hatvanas évek végén kezdték meg, a cél egy új, a kor követelményeinek megfelelő cementmű létrehozása volt. A termelés 1972-ben indult meg az új létesítményben évi 1,1 millió tonnás kapacitással.

A beremendi gyár tevékenységében a cementgyártás mellett a transzportbeton- és kavicsüzletág is fontos szerepet játszik. A gyártási folyamatot magas kapacitásszint és korszerű technológia jellemzi. A 65 méter hosszú, 4,4 méter átmérőjű hengeres forgókemencékben naponta 3000 tonna klinkert állítanak elő. A gyár villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 20 000 kilowatt/órát. A belső anyagmozgatás döntő részét több kilométer hosszú szállítószalagok végzik.

A Duna-Dráva Cement Kft. 1997-ben jött létre a Beremendi Cement- és Mészipari Rt. és a váci Dunai Cement- és Mészmű Kft. egyesülésével. A társaság cementgyártó kapacitása 2,4 millió tonna. Az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak végre, amelyek eredményeként a termékminőség jelentősen javult, ugyanakkor a gyár által okozott környezetterhelés csökkent. A cég kiemelten kezeli a környezetvédelem kérdését; előtérbe helyezi a másodlagos hasznosítású tüzelő- és nyersanyagok felhasználását, és a gyártási folyamatokban is korszerű, környezetkímélő technológiákat alkalmaz. Az üzem 1995-ben elnyerte az Ipar a Környezetért Alapítvány aranyérmét.

A cég termékeinek kiváló minıségét az ISO 9001:2001. és az ISO 14001:1997. sz. minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer biztosítja. A társaság igyekszik jó kapcsolatot kialakítani a helyi társadalommal, jótékonysági kezdeményezéseket támogat és kulturális események megrendezésében is közreműködik.

A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása

A Siklósi kistérségben megtermelt mező- és erdőgazdasági termékek egy része a térségen kívül, Baranya megyében, vagy a nagyobb Dél-dunántúli Régióban kerül feldolgozásra. Így a

• húsfeldolgozás,
• juhágazat termékeinek feldolgozása,
• tejfeldolgozás,
• tojásfeldolgozás,
• olajos növények feldolgozása,
• gyümölcsfeldolgozás

a régión kívül történik.

A gabonafélék nagy része helyi malmokban kerül feldolgozásra. A takarmánygabonák feldolgozása megoldott. A nagyméretű üzemek saját keverőüzemi kapacitásukat működtetve Premix és Koncentrátum kiegészítéssel a takarmánygabonából a különböző állatfajok részére tápokat gyártanak. A szőlőfeldolgozás teljes mértékben helyileg valósul meg. A zöldségfeldolgozás kis savanyító üzemekkel, és a térségen kívüli nagyobb feldolgozó üzemekkel megoldott. Hiányzik az ágazatban előállított termékek egy részének szárított termékké való feldolgozása. A fűrészárú előállítása az erdőgazdasági és településenkénti fűrészüzemekben zajlik. A magasabb feldolgozási szint (bútorgyártás, farostlemezgyártás, stb.) elérése már régión kívüli termelő üzemben történik.

A kistérségben igen nagy gondot jelent, hogy a mezőgazdasági kistermelők kellő integráció hiányában nem képesek megoldani a megtermelt kenyérgabona és takarmánygabona mesterséges szárítását és átmeneti tárolását, mely az elsődleges feldolgozás egyik formája.

A Villány-Siklós borút területén a szőlőfeldolgozás, borkészítés, palackozás egységesen jelen van. Mivel az élelmiszeripari termékek zömmel a nagyobb régió feldolgozó üzemeibe kerülnek, itt a zöldségszárító üzem és a gyümölcs-aszalványok előállítása, valamint törköly lepárlása a célirányos. Ezen új létesítmények megvalósítására főleg a térség centrumaiban lenne jó lehetőség.

A kistérségben hús-, tej- és zöldség feldolgozás nem történik, a feldolgozást az alábbi cégek látják el:

Húsfeldolgozás: DÉLHÚS Rt. – Pécs, PICK Rt. – Szeged
Tejfeldolgozás: MIZO Rt. – Szeged
A szőlő- és borfeldolgozás jelentős a kistérségben, a nagyobb termelők a következők:
BOCK Pince Kft. – Villány
Tiffán Bt. – Villány
Polgár Pincészet – Villány
Gere Attila Pincészet – Villány
Csányi Pincészet Rt. – Villány
VYLYAN Szőlőbirtok és Pincészet Rt. – Kisharsány
Fontányi Borászat Szőlészet – Siklós

Az ipari fellendülés számára a legfontosabb stratégiai célok a következők: innovatív gazdasági szerkezet kialakítása, vállalkozások versenyképességi feltételeinek biztosítása, munkahelyek létesítése, térségi kohézió megteremtése, kapcsolatok erősítése, e-kereskedelem kialakítása. Mindezekhez szükséges erőforrás bővítés, befektetők bevonása, pályázatok, beruházási hitelek megszerzése, fejlesztések, raktárbázis növelés.