A kistérség a Dél-dunántúli Régió, Baranya megye specifikus agroökológiai jellemzőkkel bíró területe. Domborzata kedvező az agrárgazdálkodás számára. A térség aprófalvas településszerkezete az élelmiszergazdaságon belüli mezőgazdasági termelés szerepének kedvez. A szubmediterrán klíma az ország más térségeire nem jellemző, egyedi típusú agrártermelés kifejlődését eredményezte.

Hazánk legdélibb földrajzi ponttal rendelkező tájegységén a napfényes órák száma 2.025 óra/év, a vegetációs időszak napi átlagos középhımérséklete az áprilisi 10,19 C foktól a szeptemberi 16,8 C fokig változik, és a VI., VII., VIII. hónapban eléri a 20-22,3 C fokot is. Ezen a vidéken tavaszodik ki először, melyhez a mediterránum közelsége is hozzásegít. Az Adria felőli levegő beáramlást közepes páratartalom jellemzi (55-80%-os légnedvesség). A térséget a csapadékkal közepesen ellátott területek közé sorolhatjuk. Május-júniusban és októberben esik a legtöbb csapadék (676 mm/év). A korai kitavaszodást napos, viszonylag száraz, helyenként zivatarokkal, jégesőkkel terhes nyári idıszak követi. Az ősz megmutatja a szubmediterrán klímajelleg igazi értékeit. A meleg, jórészt száraz és hosszú ősz – „vénasszonyok nyara” – teszi igazán értékessé az itt termı gyümölcsöket, kiemelten a villányi-siklósi szőlőket. Ezek a szerencsés természeti adottságok lehetővé teszik a déli régiókban honos növények egy részének a térségben történő termesztését.

A térség domborzati és talajviszonyai az országos jellemzőkhöz viszonyítva itt lényegesen nagyobb összhangban vannak a kedvező klimatikus viszonyok adta lehetőségekkel. A kistérség agráralkalmassági értéke a minőségi paramétereket tekintve kétszeresen jobb, mint az országos átlagértékek. A földterület alkalmassága egyértelművé teszi a mezőgazdasági termelés további strukturális, mennyiségi, minőségi fejlesztésének létjogosultságát.

A kistérség birtokstruktúrája

A mezőgazdasági társas vállalkozók száma a kistérségben 77. Az 1.000 lakosra jutó mezőgazdasági társas vállalkozók száma 1,9. A regisztrált őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma 1.100 fő. 1.000 lakosra 27,43 őstermelő jut. (Baranya Megyei Területi Agrárkamara). A gazdasági társaságok és az egyéni gazdálkodók részesedése a földterület hasznosításában domináns szereplő. A szövetkezeti forma részesedése szinte folyamatos átszervezéssel csökken. A mezőgazdasági üzemek nagyságbeli alakulását a tőke- és eszközhiányos, szakértelem nélküli kisgazdaságok bérletbe adásának gyakorlata befolyásolja. A helyi specialitások közé sorolandó a déli oldalon húzódó országhatár, és a változatos természeti és domborzati adottságokkal rendelkező északi rész, mely nagyüzemi, gépi művelésre alkalmatlan.

Regisztrált őstermelők számának alakulása a 2002. évben (Agrárkamarai adatok):
-Regisztrált őstermelők Siklósi kistérségben: 1.757 fő
-Regisztrált őstermelők Baranya megyében: 4.882 fő

Az egyéni gazdaságok kategóriájába sorolandó mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozások által működtetett gazdaságok az alábbi ábra által jól szemléltetve (és a fentieket alátámasztva) nagyon kis területen végzik tevékenységüket. Ezen gazdaságok kétharmada (66,01%-a) fél hektárnál kisebb területen gazdálkodik, mely erőteljesen meghatározza jövedelemtermelő képességüket. E csoportnak jelentős része a lakóházak körüli földterületeket, kerteket saját célokra hasznosítja, és ha piacot talál a terménynek, értékesíti is.

A társas vállalkozókat tekintve nagy eltérések vannak a gazdálkodó szervezetek birtokméretei között. A szervezetek közel fele (46,78%) 0 és 50 ha közötti területen termel, melyet a kistérség jelentős szőlőművelése is indokol, ugyanis az intenzív művelés miatt kisebb területeken zajlik gazdálkodás.

Elmondható, hogy a hazai birtokstruktúrához képest sokkal jobb helyzetben van a kistérség, melynek birtokszerkezete erősen hasonlít a kibővülés előtti Unió struktúrájához. A 70%-hoz közelítő 10 ha alatti birtok részarány az országos 93,8%-al szemben közép- és hosszútávon egyértelmű versenyelőnyt jelez a többi hazai kistérséghez és a többi újonnan csatlakozó ország térségeihez képest is.

A közepes méretű (10-50 ha) gazdaságok jelentőségét mutatja, hogy ők az összes gazdálkodók 20,7%-át teszik ki, és a 70%-os részarányú 10 ha alatti kisbirtokosokhoz képest kétszer akkora földterületet művelnek meg. A kistérségben az egyéni gazdaságok 9.804 hektárt használnak, míg a gazdasági szervezetek 13.204 hektáron tevékenykednek, ez mindösszesen 23.008 hektár, melyből a szántóföldek 18.699 hektárt tesznek ki.

A gazdálkodók szervezeti formái

A Siklósi kistérség mezőgazdasági motorja egyértelműen Villány, ugyanis a kistérségi bejegyzett földhasználók 15,11%-a ezen a településen tevékenykedik. A társas vállalkozások számát tekintve még jelentősebb a borvidék központjának fölénye, mivel a Korlátolt Felelősségű Társaságok 40%-a található itt, jelentősen hozzájárulva a környék foglalkoztatási helyzetének javításához, és az önkormányzat bevételeinek biztosításához.

A nagyobb társaságok (Rt., szövetkezet) száma igazodik a kistérségi terület arányokhoz. Három részvénytársaság működik a kistérségben, melyből kettő (Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet Rt., Csányi Pincészet Rt.) a Villányi-borvidéken végzi borászati tevékenységét, a harmadik társaság pedig Beremenden, ez a Beremendi Mezőgazdasági Rt. A szövetkezeti formát öt társaság választotta, melyből kettő Villányban található. A két társaság a szőlészettel foglalkozó Kürti Pinceszövetkezet, és a szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó Idared Kertészeti Szövetkezet. Nagyságrendileg az előzőekhez tartozik a korábban villányi TSZ-ként működő, és továbbélő Villányi Szársomlyó Kft.

A kistérség további társaságai klasszikus mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, ezek név szerint a következők: Újpetrei Gazdák Szövetkezete, Vokányi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet és a drávaszabolcsi Dózsa Mezőgazdasági Szövetkezet. Ezeken kívül a villányi Teleki Zsigmond Szakképző Iskola is folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A kistérség mezőgazdasági központjában, Villányban, a korábban „Új Alkotmány” MgTSz ként működő Villányi Szársomlyó Kft. 3.545 ha területen gazdálkodik, mely a legnagyobb egy gazdasághoz tartozó birtokméret a térségben. Ezen kívül 4 társaság rendelkezik 1000 ha-nál nagyobb területtel. Ezek a következők:

• Újpetrei Gazdák Szövetkezete (2.432 ha)
• Beremendi Mezőgazdasági Rt. (2.065 ha)
• Dózsa Mezőgazdasági Szövetkezet (Drávaszabolcs) (1.837 ha)
• Határszél Kft (Egyházasharaszti) (1.186 ha)

A Korlátolt Felelősségű Társaságoknál szintén komoly eltérések adódnak, a Határszél Kft. birtoknagyságától a saját birtokkal nem rendelkező társaságokig. Ebbe a csoportba a vállalkozások harmada tartozik, és további tíz százalékuk elhanyagolható méretű földdel rendelkezik (1 ha alatt). E vállalkozások ugyanis az egyéni gazdálkodók termelését gyűjtik össze, vagy bérelt földön termelnek, és mindezt a felhalmozott szakértelem birtokában feldolgozzák, és értékesítik.

A földterületek művelési ágak szerinti megoszlása