Korábbi nevei: Magyarpeterd, Kápolnás Peterd, Nagy Peterd, Rácpeterd. Első említése 1276-ból való Peturd formában, aminek az alapszavában a Péter nevű birtokost jelölték. Valószínű, hogy ugyanez a személy birtokolt határrészeket a Szigetvár környéki Nagypeterden és Botykapeterden is az Árpád-kor elején. A bronzkorban is lakott hely az i. e. 1100–800 közti időből, amikor az urnasíros kultúra népe lakta a mai közigazgatási terület egy részét. Emléküket idézik a református temető és a mai halastavat tápláló patak környékéről ásatások során előkerült bronz sarló-és balta-maradványok is. Római pénzek kerültek elő az egyik magaslat oldalából, ahol feltehetően római légiós tábor működött. Az egyik középkori faluelőd a Bakaszódőliben keresendő, amelyet felégetett a török. A Bakaszó környékén, így a Gyöm-berekben és a Nádas-völgyben legkevesebb 15 kisebb-nagyobb forrás ered . A honfoglaló magyarok szerettek ilyen vizeknél szállást kialakítani. A másik középkori feltételezett helység a Puszta, vagy Peterdpuszta. A falut hosszú időn át rangos magyar nemesek lakták. Református közössége a török hódoltság alatt alakult ki. A faluban hosszú ideig éltek zsidók és baptisták is.