Web:www.siklos.hu
         www.siklosivar.hu
E-mail: titkarsag@siklos.hu, varoshaza@siklos.hu

A kistérség központja Siklós városa. A település Pécs felől az 58-as számú közúton közelíthető meg.

Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók a város török kori, valamint vallásos műemlékei is. A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1294-ben említik oklevélben.

Siklós várát és városát Pécstől délnyugatra, alig 30 kilométerre a Dráváig húzódó síkság, és a Villányi hegység találkozásánál a lapályból kiemelkedő dombra építették. A vár és a város története szorosan összefügg. A táj szépsége és az utókorra viszonylag épen megmaradt nagy kiterjedéső vár gazdag műemlékegyüttese az egész országban ismert. A domb aljában meghúzódó település, akkori nevén Soklos már XII. században hallat magáról, de a várról csak később, a XIII. században történik említés.

A település létéről az első hivatalos okirat 1190-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. Első birtokosai a Siklósi családbéliek voltak, akiket a XIV. század utolsó harmadában a felfelé törekvő Garaiak váltották fel. Ők csaknem egy
évszázadon keresztül birtokolták Siklóst. Aztán rövid időre a vár többször gazdát cserélt. Mátyás idejében fia, Corvin János volt a város ura, 1515-ben Siklós ismét jelentős család kezébe került, a király Perényi Imrének, az ország nádorának ajándékozta. A török Pécs elfoglalásával egyidőben, 1543-ban háromnapi ostrom után szerezte meg.
Buda visszafoglalása után került sor Dél-Dunántúl felszabadítására. Ezután Capara tábornok kapta meg a várat, ő hatalmas várkastéllyá kívánta átépíteni. Az építkezés a XVIII. században fejeződött be. 1873-ban a várat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A világháborúk során nem csak Siklós vára, hanem a település is elvesztette központi szerepét, mezővárosi rangját.

A határsáv megszűnése, majd a beremendi cementgyár tette lehetővé, hogy 1977-ben városi rangot kapjon.

Közigazgatásilag Siklós város részét képezi Máriagyűd, az ismert búcsújáró hely.

A várossal kapcsolatos részletesebb információkat (adattár + közkincs leltár) talál honlapunkon a Kistérségi Társulás alsite / Kulturális Közkincs Kerekasztal / Szakmai anyagok / Kerekasztal 2010.évi dokumentumai link alatt.