A község neve az írásos forrásokban először 1290–1291-ben fordul elő Zawa alakban. Említik Zauva, Zaua formában is. Az 1542. évi adólajstrom szerint a somogyvári apát tulajdona. Az alapjául szolgáló személynév a bagoly főnévre vezethető vissza. Az Árpád-kori településen a török hódoltság alatt is folyamatosan laktak. Lakossága mindvégig magyar volt, csak a múlt század közepétől élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. A település 1864-es pecsétjén már Szava a község neve.

A geológiai, litológiai tényezők jónak mondhatók, kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. Talajadottságai egysíkúak, a termőföld jórészt barnaföld, amely alkalmas a legtöbb kalászos és takarmánynövény termesztésére.

A községben körülbelül száz ház van, valamennyi ivóvízzel ellátott. A házakat jobbára a régi paraszti építkezés jellemzi átalakított, modernizált változatban.