A Siklósi kistérség történelme

A siklósi kistérség ma 653 km²-en 53 települést foglal magába Az első település nyomait régészeti leletekkel a kr.e. 28000 év környékére lehet datálni, ami azt mutatja, hogy a terület kedvező klímája már a korai időktől kezdve vonzotta az embereket. Írásos emlék itt élő népcsoportról (pannon törzsekről) az ókori görögöktől (Strabón, történetíró) származik. Az első közigazgatási egység, amely a siklósi kistérséget is magába foglalta, a Kr.u. 1. században megszervezett Illyricum (római) provincia volt.

A megtelepedés, a magyar történelemmel való korai kapcsolat a 900-as évek végére tehető. A magyar államiság kereteibe való integráció mozgatórugói: baranyai esperesség és a baranyavári várispánsági központ megszerezése jelentette. Az egyházi és világi igazgatási keretek kialakítása ettől kezdve párhuzamosan haladt.

A kistérség egy közigazgatási egységet a történelem folyamán a járások kialakításáig nem alkotott. A római uralom déli-baranyai területekre való kiterjedése után a mai siklósi kistérség az Illyricum provincia, Pannonia Inferior tartomány része volt, majd Diocletianus reformjai nyomán Valeria és Pannonia Secunda provincia része lett. A római kornak a hunok vetettek véget a délvidéken. A magyar történelemben több középkori család uradalom-határa húzódott a mai kistérség területén. A török-kor közigazgatási felépítésére nincs egyértelmű adat, a siklósi vilajet kiépülése és határai bizonytalanok. A kora újkor közigazgatása a habsburg udvarhoz kötődik, 1687-ben regisztrálta a Császári Udvari Kamara a pécsi prefektúrához tartozó területeket, köztük a mai kistérséget is. A 18. század elején két nagy történelmi név, Battyány Ádám és Savoyai Jenő (Villány és környéke) birtokához tartozott a települések nagy része. A császári besorolás alá 22 falu (Siklós és környéke) tartozott, ez volt a siklósi Provizoriátus. A 19. században a kistérség területén két uradalom, a bellyei és a siklósi része lett.

Fontos, sokszor országos jelentőségű azonban többször volt a kistérség egy-egy területe. A római korban egy nemzetközi útvonal, a Mursa-Sopianae-Savaria haladt át a siklósi kistérségen. Országos jelentőséget újra a középkorban, a siklósi vár építésével kapott a terület. Ekkor helyezte a siklós várba székelyét a Garai család és építette ki a siklósi uradalmat. 1401-ben Zsigmond magyar király is fél éven át élvezhette a vár vendégszeretetét. Vásáros helyként már a 13. századtól működött a terület, ennek köszönhető az is, hogy a siklósi uradalom a 15. századtól mezővárosi (oppidum) rangot kapott.

A siklósi kistérség 53 településének történelme és jellemzői szerteágazóak, közös csomópontok a következőkben érhetők tetten:

1. Erős vallási kötődés

2. Magasfokú borkultúra

3. (Gyógy)víz jelenléte

4. Nemzetiségek sokszínűsége

Kapcsolódó letöltések: